A Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja is foglalkozik a magyar jegybank tegnapi alapkamat-csökkentésével: A blog által megkérdezett elemzők szerint jöhet még további vágás, így a Közép-Európában mérvadónak tekintett lengyel szint alá süllyedtünk. A jegybankot, és a piacokat is mindeközben "elvakítja" a folyó fizetési mérleg többlete – legalábbis egyelőre.
Az utóbbi egy évben drasztikusan, majdnem 800 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénz havi állománya, azaz az emberek degeszre tömött zsebekkel és bukszákkal járnak. Ilyen volumenű emelkedésre eddig nem volt példa Magyarországon. A magas készpénzállománynak ugyanakkor egyáltalán nem kell örülni, ennyi pénz jelenléte a nemzetgazdaságban rengeteg költséggel jár, sőt, a kormány, jegybank által áhított modern, nyugati pénzügyi kultúrához sem igen közeledünk. Elmagyarázzuk, hogy miért is rossz ez az egész, és hogy miért is mondanak egymásnak ellent a kormányzati, jegybanki elképzelések.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) második szakaszában mintegy 126 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hitelintézetek eddig, ennek több mint 98 százaléka új hitel - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek, hozzátéve: 2014. május 1-jéig a két szakaszban együtt 834 milliárd forint összegben szerződtek a bankok.
Magyarországon az uniós csatlakozás óta jelentősen megnőtt a bankrendszer szerepe a gazdaság finanszírozásában, mondta Nagy Márton az Magyar Nemzeti Bank ügyvezetője.
Összesen hárommillió forintos bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank az Astra Biztosító fióktelepére. A büntetést azzal indokolták, hogy valótlan információk közlésével korlátozta a fogyasztókat a telefaxon történő panaszok megtételében.
Trükkös Takarékbank-átvétel, Matolcsyék számlakukkolása, elbújó paksi tanulmányok, plázastop miatti uniós kötelezettségszegési eljárás, Sanoma-eladás és az oroszokat majdnem bóvliba vágták. A világ egyik leggazdagabb embere pedig a régióban vásárolgat. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Büntetőfeljelentési lavinát indított el, hogy a tavalyinál több mint egyharmaddal magasabb költséggel gazdálkodó MNB a felügyelőbizottsága szerint is a jegybanktörvényből le nem vezethető tevékenységekbe fogott.
Több pénzügyi szolgáltató már megkezdte a jogsértő banki díjemelésekkel sújtott fogyasztói kör számára az elvont pénzek visszatérítését – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken.
Az érintett pénzintézetek végrehajtják, amit a jegybank előírt a számukra, és hamarosan utalják a jegybank szerint tavalyi év eleje óta jogtalanul beszedett díjakat az ügyfeleknek – a jegybank ugyanakkor a felmerülő problémák elhárításáig, a feladatok elvégzéséig halasztást adott május 31-ig. Aki már nem ügyfél korábbi bankjánál, postán kaphatja meg a pénzét. Ugyanakkor nem minden banki ügyfél számíthat pénzvisszatérítésre, mivel nem minden hitelintézetet köteleztek erre.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) büntetőfeljelentést tett Róna Péternek, a jegybank felügyelő bizottsági tagjának az ATV műsorában tett kijelentései miatt.
A Magyar Nemzeti Bank cáfolja, hogy értékes antik hegedűt vett volna Lajkó Félixnek vagy Brueghel-festményt vásárolt volna. Nem támogatták a Balkan Fanatikot sem - írták. Szerintük az fb-tag Róna Péter akarta kiadni a jegybanknak saját ingatlanját, és mivel az üzlet nem jött össze, csalódottságában összevissza beszél. Mindemellett viszontfeljelentik az őket hűtlen kezelésért feljelentő Együtt-PM-es politikust.
Valóban vesz egy méregdrága hegedűt a Magyar Nemzeti Bank, hogy azt Lajkó Félix "rendelkezésére bocsássák" – erősítette meg Róna Péter, az MNB felügyelőbizottságának tagja az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Az MNB ezen kívül ingatlanvásárlásra is készül. Róna Péter rendkívüli felügyelőbizottsági ülést kezdeményezett, hogy választ kapjanak a költésekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekre.
A Magyar Nemzeti Bank 86,21 százalékos tulajdonrészt szerzett a lakossági és vállalati átutalásokat lebonyolító GIRO Zrt.-ben, és célja a társaság 100 százalékának megszerzése – közölték a jegybank oldalán kedden.
A kormányzatnak a jegybankban elhelyezett betétállományában, illetve az MNB külföldi követelései között egyaránt megjelent a múlt havi 3 milliárd dolláros kötvénykibocsátás hatása.
Eltűnt a banki verseny a tranzakciós illeték és az MNB vasszigora miatt – állítja a Pénzkérdés blog.
Kisebb adók kellenek, és a kormánynak be kell indítania a gazdaságot – állítja Járai Zsigmond, és nem sajnálja, hogy kimaradt az elmúlt négy évből.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) módosítja növekedési hitelprogramjának feltételeit, a változtatások a részletszabályokat tartalmazó terméktájékoztató kidolgozását követően, várhatóan 2014. május 1-jén, illetve június 1-jén lépnek életbe – közölte a jegybank az MTI-vel, kedden.
Beragadt a Magyar Nemzeti Bank csodafegyvere, a növekedési hitelprogram, és ez azt sejteti, hogy a választások után újabb unortodox eszközökhöz fog nyúlni a jegybank – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő blogbejegyzésében. A szakértő szerint ha az MNB növekedést akar – márpedig úgy tűnik, hogy akar, bármi áron – akkor újra kell töltenie az elefántölőt. A jegybank "meredekebb" megoldásokat is számba vehet.
2013 elejétől vetették ki a tranzakciós illetéket, az év végére 150 ezerrel kevesebb bankszámlájuk volt a magyaroknak, és 5 millióval kevesebb alkalommal vettek fel készpénzt az egy évvel korábbihoz képest. Az ingyenes készpénzfelvétel ugyanakkor csak idén indult.
Eddig csaknem 2300 cég részesült a növekedési hitelprogram második szakaszából. 85 milliárdot kaptak, fejenként átlagosan 31 milliót.
